| |
|
Századunk keresztény gondolkodói között sajátos színt képvisel Luigi Giussani munkássága. Gazdag életművéből ez a kötet két alapvető munkát tartalmaz: A modern ember vallási tudata és A keresztény tapasztalat útján című írásokat. A közölt írások jellege különböző; keletkezésük ideje is jelentősen eltér. A második helyen álló munka jóval korábbi (1960), mint az első, mely az 1980-as évekből való. A fiatalok körében végzett lelkipásztori munka két állomását jelentik. A régebbi munka (A keresztény tapasztalat útján) a Communione e liberazione mozgalomnak mintegy kezdeti vezérkönyvéül szolgált. Az újabb írás (A modern ember vallási tudata) különböző egyetemeken tartott előadások gyűjteménye. Az alapvető hittani bevezetés logikájának sorrendjében a vallás általános témája megelőzi a keresztény hit sajátos tartalmának kérdését. Innen adódik a magyar fordítások elhelyezési sorrendje a köteten belül. A szerző a Milánói Katolikus Egyetemen a teológiai bevezetést tanította évtizedeken át. Ennek a tantárgynak a katolikus egyetemek keretében az a szerepe, hogy a világi tudományokat tanuló diákok műveltségükhöz méltó színvonalon bevezetést nyerjenek hitünk rendszerének mélyebb összefüggéseibe. Ennek a bevezetésnek azonban olyan módon kell történnie, amely számos hittudományi szakkifejezést, meghatározást a hétköznapi nyelven megfogalmazott leírással helyettesít, tesz hozzáférhetővé. Giussani atya éppen ennek a nagymestere. A mai emberek mindennapi tapasztalataiból kiindulva vezet el a vallás és a keresztény hit jelenségéhez, létjogosultságuk elfogadásához. Nem klasszikus értelemben vett összehasonlító vallástanulmányt vagy fundamentál-teológiát tanít, hanem a személyes emberi tapasztalatokból kiindulva építi fel az olvasóban, a hallgatóban azt, amit a katolikus hit rendszerének is nevezhetünk. Ez a módszer azzal a különleges előnnyel jár, hogy nem pusztán elméleti tudást közvetít, hanem a megélt hit átadását segíti. De Giussani atya ravasz művész. A modern ember vallási tudatáról szólva a tapasztalásból indul ugyan ki, de elemzése magában foglalja az alapvető hittan első legfontosabb részének, a demonstratio religiosának a lényeges témáit. Ennek keretében bemutatja, hogy az ember önmagában nem magyarázata saját magának, nem tudja elfogadhatóan indokolni céljait. Csodálatos energiái felsőbbrendű, hozzá képest transzcendens forrásból erednek. Ezzel eljut az Isten formáig, hogy onnan az Isten és az ember helyes viszonyának, vagyis a vallásnak a kérdéséhez lépjen tovább. Ezt követően a jelenkori ateizmus hátteréből kiindulva a filozófiai reflexiónak az emberi élet számára károsnak tűnő „eredményeit” vizsgálja. Ezután áttér a kereszténység témájára. A keresztény vallást mint a kinyilatkoztató Isten válaszát érzékeli az emberben rejlő vallási igényre és objektív szükségletre. Tudatában van a mai közfelfogás és a kereszténység közti távolságnak. Ennek okait sem egysíkúan szemléli. Komolyan veszi a kérdés mindkét oldalát. Egyaránt vizsgálja az emberiségnek az egyház által képviselt értékektől és emberi magatartástól való eltávolodását és az egyháznak azokat a magatartási és gondolkodási formáit, melyek nehezítik, hogy érthetően adja meg a mai embernek, ami számára a legszükségesebb: a megváltás személyhez szóló és életet átalakító üzenetét. Ezek közt az egyházat gátló tényezők közt a szerző a hívők körében is eléggé elterjedt szubjektivizmust, a pusztán emberi és kulturális kategóriákban mozgó moralizmust és a keresztény esemény szerves egységének meggyengülését látja a legfontosabbnak. Mindezzel azonban ez a munka eljut az alapvető hittan második nagy témaköréhez, a demonstratio christianához, vagyis a keresztény vallás sajátos, egyedülálló értékének bemutatásához. Ez az a pont, ahol a kötetben foglalt másik írás folytatja a gondolatmenetet. A keresztény tapasztalat útján című munka ugyanis az általános emberi tapasztalás néhány tényére is már keresztény szempontból, hitünk tényeit felhasználva az általános emberi dolgok megvilágítására utal. A Krisztussal való találkozás, a keresztény ember meghívása, a keresztény lét és annak közösségi vonatkozása, az egyház, a krisztusi tekintély, mely az egyházban tovább él, a hagyomány, a katolicitás és a missziós küldetés témáinak során olyan gondolatmenet és tapasztalat mutatkozik be az olvasó előtt, ami a kereszténység elfogadásának öröméből a katolikus identitás gazdagságába torkollik. Vagyis elérkezünk – legalábbis a hívő tapasztalás egyes igen fontos vonatkozásaiban – a demonstratio catholica, a katolikus hit sajátos értékeire elvezető alapvető hittani tárgyalás világába. Mégsem tankönyvet tart kezében az olvasó. Giussani eleven, a személyes állásfoglalást szinte provokáló stílusa jelzi, hogy ezek a szövegek nem pusztán megtanulásra, hanem hívő átgondolásra, elmélyítésre és megélésre íródtak. Egy külföldön járt magyar hallott ezekről a könyvekről. Hazatérve keresni kezdte őket. Legnagyobb örömére azonban – bár ő könyvet keresett – élő, optimista, keresztény közösséget talált. A közösségben bontakozó és közösséget teremtő tanulási, megbeszélési, megtapasztalási és megélési folyamat Don Giussani műveinek igazi környezete és rendeltetése. Erdő Péter A művek eredeti címe:
Fordította: Domokos György Megjelent: Vigilia Kiadó, Budapest, 1994 |